Ünnepélyesen fogadom… Újévi fogadalmak és autizmus/ADHD

Éljen január elseje!

Hányszor fordult elő veletek, hogy megfogadtátok, január elsejétől

• egészségesebben esztek
• többet mozogtok
• befejezitek végre a sulit
• új munkahelyet kerestek
• leszoktok xy dologról
• stb.

Aztán már másnap megindul az egyezkedés saját magunkkal, mert azt a sütit mégsem dobhatjuk ki, januárban úgysem dolgoznak a HR-esek, hát esőben/hidegben nem lehet elkezdeni edzeni…

Tényleg ennyire akaratgyengék lennénk? Vagy nincs önbizalmunk? Megfelelő motivációnk? 

AuDHD-sként sok olyan tulajdonságom van, ami nem igazán barátja ezeknek a fogadalmaknak. A kényszerességre való hajlam, a fekete-fehér gondolkodás, a hirtelen energiaszint változás, a könnyű figyelemelterelődés és a túltelítődésre való hajlam, na meg a perfekcionizmus – egyik sem teszi könnyebbé, hogy valamit, bármit kitartóan csináljak. Nem beszélve arról, hogy villámgyorsan kattanok rá új szokásokra, de ezek általában nem a céljaimat szolgálják, hanem épp ellenkezőleg, pont „segítenek” kikerülni őket. Ahogy szoktam mondani: a lustaság kreatívvá tesz.

Az újévi fogadalmak lelki hátteréről

Az új év kezdete olyan, mint egy üres lap: itt az ideje, hogy elgondolkodjunk a múlton és elképzeljük a jövőt. Nagyobb valószínűséggel döntünk a pozitív változtatás mellett olyan időbeli mérföldköveknél, mint a születésnapok, ünnepek, és legfőképpen az új év. Ezek a pontok egyfajta pszichológiai távolságot teremtenek a múltbeli csalódásoktól és kudarcoktól, ami lehetővé teszi számunkra, hogy átformáljuk az énképünket és új szándékokat tűzzünk ki magunk elé. Létrehoznak egy természetes „előtte” és „utána” érzést, ami olyan, mintha tiszta lappal indulnánk, így könnyebben el tudjuk képzelni, hogy egy jobb verziójába lépünk annak, akivé válni szeretnénk. Ezt nevezték el új kezdet hatásnak.

Új Kezdet Hatás újévkor

Az új év vitathatatlanul a naptári év legjelentősebb időbeli mérföldköve. Ellentétben más jelzőkkel, mint például a születésnapok vagy évfordulók, az újév olyan egyetemes esemény, amelyet kultúrákban és társadalmakban mindenütt megünnepelnek. Kollektív jelentősége megerősíti motiváló erejét. Ez az egyik ok, amiért az új év különösen nagy hatással van ránk, plusz  hozzájönnek a széles körben elterjedt rituálék, a ráhangolódással és az elhatározások meghozatalával kapcsolatos (sokszor közösségi) események, amik fokozzák ezt a hatást. Ráadásul az új év gyakran egybeesik a pihenés és az ünneplés időszakával, ami természetes szünetet biztosít, ami önvizsgálatra és tervezésre ösztönöz, megpróbál hidat teremteni az „ideális én-aktuális én” szakadékhoz.

Azáltal, hogy mentális különbséget teszünk a „régi én” és az „új én” között, kevésbé érezzük magunkat terheltnek a korábbi kudarcok miatt. Ez a kognitív elkülönülés különösen felszabadító lehet, mivel lehetővé teszi, hogy optimistábban tekintsünk a jövőbeli lehetőségekre.

Stratégiák az Új Kezdet Hatás kihasználására

Az Új Kezdet Hatás a figyelmet a rövid távú zavaró tényezőkről a hosszú távú törekvésekre irányítja. Ennek az erőnek a leghatékonyabb kihasználásához az alábbi praktikákat javasolják:

1. Tűzzünk ki konkrét, mérhető célokat.
2. Hozzunk létre mini-útjelzőket.
3. Vizualizáljuk a sikert.
4. Vállaljunk felelősséget.
5. Ünnepeljük a kis győzelmeket.

Mennyire működhetnek ezek autista és/vagy ADHD-s működéssel?

Személyes tapasztalatom az, hogy ideig-óráig beválnak. Amíg a „nézd, de szép pillangó!” hatás el nem terel. Azaz, amíg a hétköznapok valósága utol nem ér, mert hiába próbálom megszervezni a napjaimat, valahol valami mindig elcsúszik, közbejön, máshogy alakul. És már szét is estem, és hamarosan azon kapom magam, hogy a túlélésre gyúrok. Már megint.

Az utóbbi időben elkezdtem kicsit kevésbé szigorúan tekinteni magamra, mert rájöttem, hogy a bűntudatkeltés, a szorongás, a szégyen, az önutálat hamarabb megjelenik, mint bármiféle eredmény. Márpedig, ha valamit nem tudok 100%-osan jól csinálni, feladom.

Mik lehetnek konkrét kihívások nekünk, autista és/vagy ADHD-s embereknek?

• Mindent vagy semmit!
  Nagyon hamar meg tudom győzni magam, hogy miért nem fog sikerülni valami. Legutóbb is kudarcot vallottam/ x éve próbálom megoldani, eddig egyszer sem sikerült/ úgyis elrontom/ már úgyis mindegy (túl öreg/fiatal/buta/szegény stb. vagyok hozzá)
• Megcsúszni és feladni
  Megettem azt a sütit reggel? Az egész napnak annyi! Sőt, az egész diétának! Nincs kegyelem.
• Túltolt elhatározások
  Amikor a cél sokkal messzebb van, mint ahol jelenleg tartok. Felsőfokú akármilyen nyelvvizsga 6 hónap múlva? Simán! Ja, hogy kezdő szinten sem vagyok… A végeredmény: kudarc, szégyen…

Az alábbi stratégiák számomra sokkal Audhd-barátabbak, és bár nem hoznak villámgyors eredményeket, de közben meg tudom őrizni az önbecsülésemet, aminek az a hozadéka, hogy tovább kitartok a céljaimhoz vezető úton, mint amikor erővel, akaraterővel, hittel indultam ezekbe a „háborúkba”. Mert bizony háborúk voltak, amiket rendre elvesztettem. Önmagammal szemben.

1. Értékek kontra eredmények

Minden egyes nap megtanulok 10 új szót. Helyette: minden egyes nap, amikor meg tudtam tanulni 10 új szót, ki tudom húzni magam (képletesen és szó szerint is). És mivel az ADHD-s énem csak a motivációért mozdul, minden 50. szó után jöhet egy rég kiszemelt film megnézése (az adott nyelven).

2. Elfogadás és elköteleződés az értékek irányába

Ahelyett, hogy azt kérdezném magamtól: sikerült vagy nem sikerült?, inkább azt kérdezem: abba az irányba haladok, amerre szeretnék? Ha a válasz igen, akkor nincs tragédia, nem történt végzetes dolog (ugye, a fekete-fehér gondolkodás egyből átvenné a hatalmat, ha hagynám!). Ha pedig nem, ideje újrafogalmazni a célokat és a hozzá szükséges értékeket is. Pl. valóban meg kell nekem tanulnom azt a nyelvet? Ha még mindig igen, akkor ki kell deríteni, hogy csúszott el a motiváció, mi írta felül.

3. Értéktámogató környezet alakítása

Olyan környezet megteremtéséről van szó, amely támogatja azokat a dolgokat, amelyeket prioritásként szeretnénk kezelni, ami megnehezíti, hogy olyan mintákba essünk, amelyek nem felelnek meg az értékeinknek. Pl. kezdőlapnak az adott nyelven érdekes témájú weboldalt beállítani, a lakást kicetlizni (felirattal látni el a használati tárgyakat az adott nyelvű megfelelőjével), olyan sorozatokat keresni, amik érdekesek és az adott nyelven legalább felirat van hozzájuk stb.

4. „Éppen elég jó” mentalitás

Talán ez a legnagyobb kihívás. Megtanulni megelégedni a 90%-os teljesítménnyel, hovatovább még őszintén el is ismerni azt! Ezt olyan 20 éve igyekszem elsajátítani, de még mindig meg tud lepni, mennyire mélyen van bennem ez a rugalmatlan, merev hozzáállás.

2025

Ünnepélyesen fogadom, hogy…

nem fogadok meg semmi konkrétat, viszont igyekszem és törekszem idén is önmagam jobb verziójává válni, mind emberileg, mind szakmailag.

Források: https://www.psychologytoday.com/us/blog/4000-mondays/202412/fresh-starts-the-psychology-behind-new-year-motivation
https://neurodivergentinsights.com/blog/fresh-starts-and-new-years-resolutions
https://pubsonline.informs.org/doi/10.1287/mnsc.2014.1901
Képek: https://chatgpt.com/