Április 2-a az Autizmus Világnapja, nézzük meg, honnan ered és mi ez. 💡
Összegyűjtöttem néhány olyan kérdést, témát, ami elő szokott kerülni a világnap kapcsán. Némelyek igencsak megosztják a közvéleményt, nem csak itthon, külföldön is.
Kis autizmus szimbólum körkép itthonról és a nagyvilágból
Miért pont április 2-a lett az Autizmus Világnapja?
Röviden: mert az ENSZ ezt a napot jelölte ki 2007-ben. Hosszabban itt olvashattok róla.
Lesz idén AutiSéta?
Séta nem, de szuper program igen:
A kék szín
Miért kék az autizmus színe?
Röviden: mert 2010-ben egy amerikai szervezet, az Autism Speaks („Az Autizmus beszél”) elindította Light It Up Blue („Világítsd meg kékkel”) kampányát, épületek kékre világításával igyekeznek felhívni a figyelmet az autizmusra. Budapesten a Szabadság-szobor és a Parlament kupolája szokott kék lenni.
Jó-e nekünk ez a kék szín?
Az utóbbi években, főleg Amerikában egyre többen tűntetnek a kék szín ellen (és a puzzle szimbólum ellen is, de erről később). Ennek több oka van. Egyrészt a kék szín sok kultúrában erősen kötődik a fiúkhoz. Tudjátok, a „kisfiúknak kék ruhát, a kislányoknak rózsaszínt” veszünk sztereotípia miatt. Ez nagyon diszkrimináló az autista populációra nézve, hiszen lányok is lehetnek autisták, sőt! A legújabb adatok szerint 3:1-hez a fiú:lány arány! Másrészt az Autism Speaks-et rengeteg támadás éri a tevékenységük miatt, erről ebben a cikkben olvashattok többet: Nem elég tudatosítani, hogy vannak autista emberek, az elfogadásukért kell erőfeszítéseket tenni.
De akkor milyen színűek legyünk?
Röviden: ami neked komfortos, tetszik, és úgy érzed, kifejezi az egyéniségedet! Nekem mindig is az egyik kedvencem a kék volt, kivéve azt a pár évet, amikor a feketét meg a feketét szerettem. Ezen kívül a szürkét, a pirosat és a sötétzöldet szintén kedvelem, viszont egy ruhán vagy tárgyon belül maximum 2-3 színt bír a szemem elviselni, többet nem. A vibráló színeket sem bírom, bár az élénkebb zöld kivételt képez:
Azért vannak „csereötletek” szép számmal: az egyik a #redinstead azaz pirosat helyette irányzat, egyértelműen az előbb említett szervezet elleni megmozdulás, csakúgy, mint az #autisticgold, ami az arany színt javasolja.
Megint másik alternatíva a szivárványszín a végtelen jellel, arra utalva, hogy az autizmus spektrumán lévő személyek végtelen sokszínű egyéniségek, és kifejezi azt is, hogy az autizmus a neurodiverzitás elméletébe illő állapot (erről a magyar Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról is így gondolkodik ma már).
Ezzel át is térek a másik kritizált jelképre, ami nem más, mint…
A puzzle szimbólum
Miért pont ez?
Amikor nekem 2012-ben felvetették az autizmus lehetőségét, elkezdtem falni az angol és német nyelvű írásokat a témában – elsősorban azért ezeket, mert magyar nem nagyon volt. Sokáig azt hittem, hogy a puzzle azt fejezi ki, hogy „másképp gondolkodik, de így is része a világnak”.
Hát, nagyon naiv voltam!
Íme, az eredete: 1963-ban a National Autistic Society (UK) csapata úgy gondolt az autizmusra, mint egy rejtélyes, fejtörést okozó, zavarba hozó (angol igeként: puzzle) állapotra. Sőt, az egyik tagjuk (Helen Allison) így nyilatkozott róla: „a puzzle-darab annyira találó, mert elmond nekünk valamit az autizmusról: gyermekeinket egy rejtélyes állapot akadályozza; ez szigeteli el őket a normál emberi érintkezéstől, és ezért nem illeszkednek be. A síró gyermekre utalás egy emlékeztető arra, hogy az autista emberek igenis szenvednek a hátrányaiktól.”
Ez azért erősen szemben áll a „Semmit rólunk nélkülünk!” elvvel, azaz azzal, hogy velünk, az autista személyekkel együtt, nem pedig a fejük felett kell gondolkodni arról, hogy nekünk mi a jó és mi mit szeretnénk. Meg azzal is, hogy a személyiségünk nem valami megjavításra váró dolog, hanem ugyanolyan értékes, mint bármely más emberé.
*Ennek eredete a szintén amerikai ASAN (Autistic Self Advocacy Network – Autisták Önérdekérvényesítő Hálózata, melynek tagjai érintettekből állnak).
De akkor milyen szimbólumot használjunk?
Csakúgy, mint a kék szín esetében: ami téged leginkább kifejez!
Mint fentebb említettem, a szivárványszínű végtelen jelet sokan használják erre.
Zárásként
Mindegy, milyen színnel, milyen jelképpel képviseled saját magad, a lényeg, hogy
- nem vagy egyedül
- értékes vagy úgy, ahogy vagy
… mert
„ világnak mindenféle elmére szüksége van” (Temple Grandin)
” A szeretet nem elég!” (Dr. Stefanik Krisztina – utalva arra, hogy az elfogadás mellett szükség van a megfelelő támogatásra és a társadalom „akadálymentesítésére” is.)
